Ady Endre költészete a magyar líra arkhimédészi pontja, Új versek (1906) című kötetével ő teremtette meg a modern magyar lírát. Alkotói-emberi attitüdjét az őszinteség és a teljes kitárulkozás jellemzi, Újszerűségével rögtön sikert aratott, de óriási támadásokat váltott ki hangjának szokatlanságával. Sokan gyűlölik és sokan szeretik, de közömbösnek lenni költészete iránt nem lehet. Költészete a szimbolizmus talajában gyökerezik; ő a magyar szimbolista líra apostola – látomásos tájversei a szimbolista látomásköltészet mintadarabjai (A magyar Ugaron című versciklus). Ady Petőfi Sándor utóda, rég elfeledett hangot, a váteszköltők hangját hozza vissza a magyar költészetbe. Míg Petőfi a XIX. század látnoka volt, ő a XX. századé. A Nyugat első nemzedékéhez tartozott, programadó személyiségnek tekinthető. Költészete közéleti töltésű volt, ezért került szembe Kosztolányival, aki a „másik utat” képviselte. Lírájának jellegzetességei:
-forradalmi küldetéstudat
-radikalizmus
-nemzetostorozó / nemzetféltő hang
-mégis morál: a magyarság dacos vállalása, „hagyományos” értékek tagadása, a világgal való radikális szembefordulás – Ady öntudatos kálvinizmusa
-költészetének kulcsszava az Új: új témák, új látásmód, új érzésvilág, újfajta stílus, új költői nyelv, új erkölcsi attitüd, új célközönség
Életrajzából
Az Erdélyhez tartozó Érmindszenten született. Büszke kisnemesi ősöktől származtatja magát és családját. A család mindig büszke volt magyarságára, nemességére. Király István a dacos öntudatból származtatja „mégis-morál elvét”(~ a mások által elítélt, értéktelennek ítélt eszmék vállalásában nyilvánul meg, pl.: magyarság.) Elemi iskoláit szülőfalujában végzi, majd Nagykárolyban, a piarista gimnáziumban és Zilahon, a református kollégiumban ~ ide írta Üzenet egykori iskolámba c. versét. Ehhez a városhoz köthető irodalmi indulása, görög nyelv és irodalom tanára, Kincs Gyula felfigyel tehetségére, később atyai jó barátja lesz. Első olvasmányai (Jókai, Jósika, Kemény, Vas Gereben) nagy hatást gyakorolnak rá. Tanulmányait az érettségi vizsga letétele után 1896-tól Debrecenben, a református kollégiumban folytatja- jogot tanul. Kétévnyi tanulás után abbahagyja az iskolát, újságírással, színházzal, költészettel foglalkozik. Költőként Petőfi, Vörösmarty és Reviczky gyakorol rá hatást. 1899 – első verseskötete: Versek. Egy év múlva Nagyváradon újságíróskodik („a Körös parti Párizs”) – a kormánypárti Szabadság, majd az ellenzéki Nagyváradi Napló munkatársa. Itt ismerkedik meg élete nagy szerelmével Diósy Ödönné Brüll Adéllal (Léda). A hölgy révén Ady több hónapot tölt külföldön, így jut el Párizsba, a fény városába, a „szép ámulások szent városa”-ba.1904-től 1911-ig hétszer jár a városban és mindig több hónapot tölt ott. 1903 – 2. verseskötete ~ Még egyszer.
1906: Új versek ~ heves támadásokat vált ki /sikert arat. A párizsi utak idején a Budapesti Napló szerkesztését Kosztolányi vette át Adytól. Nagyot változtatott a folyóirat stílusán. A folyóirat száma megnőtt és az Ady által kedvelt alkotók népszerűsége csökkent. Párizsból visszatérve ezt már nem tudta visszájára fordítani. A történtek miatt Kosztolányin elégtételt vett. 1907-ben megjelenő Négy fal között és a Szegény kisgyermek panaszai c. köteteit kemény kritikával illette, Kosztolányi Dezsőt irodalmi írónak nevezete. Kosztolányi mélyen őrizte ezt a sértést, semmilyen kapcsolatban nem álltak egymással. Ady halálának 10. évfordulójára Kosztolányi Az írástudatlanok árulása címmel egy hozzá méltatlan sértő esszéjében leértékelte Ady költészetét.
1908-ban a Nyugat indulásakor Juhász Gyula Adyt is felkéri versei publikálására a Holnap című antológiában. Ady mindvégig Nyugatos költő maradt, a Nyugat progresszív oldalát testesítette meg. Ady politikai hovatartozásáról minden korszakban viták folytak; nem tartozott sem a konzervatív, sem a liberális táborhoz, nem szimpatizált az akkoriban megalakuló szociáldemokrata párt eszméivel sem. A félfeudális Magyarország radikális átalakulását kívánta, meg akarta őrizni nemzetei hagyományainkat. Ugyanúgy gyűlölte az úri Magyarországot, mint a magyartalan európaiságot. Új versek című kötetének A daloló Párizs ill. A magyar ugaron ciklusversei mutatják be a kettős, sorsos magyarságot.
Verseskötetei (1906 és 1914 között minden évben jelenik meg verseskötete)
1907- Vér és Arany
1908- Illés szekerén
1909- Szeretném, ha szeretnének
1910- A Minden-Titkok versei
1912- A menekülő Élet
1913- A Magunk szerelme
1914- Ki látott engem?
1918- A Halottak élén
1923- Az utolsó hajók (halála után jelenik meg)
Köteteire a tudatos szerkesztés jellemző. Köteteit ellenpontozás/szimmetria, az ismételten felbukkanó témák és a számmisztika jellemzik.
Legfontosabb témái: magyarság, Léda, Csinszka, pénz, létharc, kurucok, Isten, halál. Legtöbb sűrítve jelenik meg a forradalmi versekben. Ady költészetében nagy jelentősége van a hármas számnak. Versei címei általában három szóból állnak, köteteinek szerkezetét is e köré a szám köré építi.
Ady és Léda útja 1911-ben elválnak egymástól ~ Elbocsátó szép üzenet c. verse kegyetlen szakító vers. A kései szerelem 1914-ben született meg: egy svájci leánynevelő intézetben tanulmányokat folytató fiatal rokon iránt. Boncza Berta előbb izgalommal átfűtött leveleket írogat a költőnek, irodalmi rajongása fordul át szerelembe. A lány egyik itthon tartózkodása alkalmával Ady meglátogatja a lányt Csucsán és ő is beleszeret a fiatal lányba. Kapcsolatuk szinte gyermekien naiv és őszinte. Ady játékosan Csinszkának nevezi a lányt, önmagát Csacsinszkynek. A súlyosan beteg Adyt Csinszka utolsó éveiben már inkább csak betegápolóként vette körül, élete végéig rajongva szerette. Kettejük szerelme az önzetlen áldozatvállalás példája. 1919 januárjában, nem sokkal a Károlyi-féle köztársaság kikiáltása után halt meg, és a nemzet halottjaként temették el.
Ady Endre költői képe az Új versek című kötet alapján
Ugar-versek / Magyarság-versek
A kötet forradalmi jelentőségű. Az Ady-monográfiát író Király István szerint a kötete egészében újítja meg a magyar lírát. Valójában csak két téma jelenik meg benne súlyozottan (magyarság versek, szerelmes versek). A kötet egészében más, mint bármely korszakbeli magyar költő kötete. A kötete kulcsszava az „új” ~ új látásmód, új érzésvilág, új erkölcsök, új nyelvhasználat és stílus, újfajta közönség felé fordulás.
Lírájának forradalmisága abban mutatkozik meg, hogy képes volt megszólítani olyan rétegeket is, akik eddig nem tartoztak az irodalomkedvelők táborába és képes volt ellenségei számára is erkölcsi, politikai tartalmat közvetíteni. Óriási visszhangot vált ki, támadások középpontjába kerül. Ellenfelei erkölcstelennek, istentelennek és hazafiatlannak tartják Adyt. A kötet szerkesztésmódjára jellemző, hogy az ellenpontozás és a szimmetria egyszerre érvényesül benne. Mindkét témával 1-1 ciklus foglalkozik. A kötet 5 ciklusból áll. Van nyitóverse (Góg és Magóg fia vagyok én) és záró verse (Új vizeken járok).
Góg és Magóg fia vagyok én
Cím: bibliai névválasztása indokolt. Ady a magyarságot dacos, büszke, pogány elődöktől származtatja. Saját nemzetét Istentől elhagyottnak véli „mely falakkal és korlátokkal van körülvéve”, térdre van kényszerítve és Európa többi nemzete által nincs megbecsülve.
Világkép: Ady a „mégis-morál” elve szerint ezt a magyarságot vállalja minden negatív vonása ellenére. A versből egy dacos, büszke, hajlíthatatlan ember képe mutatkozik meg.
Kulcsszava: mégis ~ mégis megkérdem tőletek, mégis csak száll, mégis győztes; és új ~ új idők, új dalok, új magyar.
Hangnem: határozott egyértelmű, expresszív. A lírai én őszintesége, szókimondása érződik minden sorban.
Téma: magyarság; magyarság és az új felvállalása. Ellentmondásnak tűnhet, hogy egyszerre hivatkozik az ősmagyar hagyományokra és új, nyugati eszmékre. Valójában ez egyszerre van jelen, kapocs vagyunk kelet és nyugat között és nyugatról keletre közvetítünk eszméket – s ebben a nemes harcban sokszor mi húzzuk a rövidebbet.
Költői kérdések és felszólítások hatnak a leglátványosabban
Végkicsengés: az új kor a magyarság számára sok szenvedést okozhat, mégsem a sírás ideje jött el, hanem a cselekvésé.
A magyar Ugaron
A ciklus címadó verse. Ebben látomásos tájversek szerepelnek. Az ugar motívum többször felbukkan, jelképpé növi ki magát. Az elvadultság, a megműveletlenség, az ősi föld, a termékenység és a nagy lehetőségek jelképe.
Téma: Magyarország gazdasági, politikai, szellemi, lelki elmaradottsága, „ugara”. Ugyanakkor ez az ország szűk lehetőségek hazája. Címe is erre utal.
Kulcsszavak: 1. dudva, muhar, gaz
2. szent föld, humusz
A ciklus versei a szó szoros értelmében nem tekinthetők sem tájversnek, sem látomásversnek. Valójában ezek tájhoz kötődő értékleírások (értékhiány leírások). Érték ~ virág; értéktelenség ~ gaz, ugar. Vízió a lápon: láp=ugar.
A szimbólum a symbolom görög szóból származik, jelentése jelkép. A metaforából származó költői képek csoportjába sorolható, s abban különbözik a többi költői képtől, hogy egy asszociációs sort indít el és összefüggéseiben járja körül a témát. Ady szimbolizmusa nem előzmények nélkül való a költészetben., de az ő szimbólumai különböző versekben visszatérnek, az egyes ciklusok összetartó erejét jelképezi. Új versei központi szimbólumai: ugar, köd, magyar temető; a szerelmes versekben szereplő szimbólumok ragadozó madarak (héja). A halálversekre az álom szimbólum, a pénzversekre a „disznófejű nagy úr” szimbólum jellemző. Forradalmi versekben a jelek és a csillag szimbóluma jelenik meg. Néhány versének szimbóluma nehezen fejthető meg: pl.: fekete zongora.
Ady személyessége, őszintesége, közvetlensége verseinek hangnemében is az általa kedvelt E/1. személyben írt én-versek.
A Tisza parton
Formája én-vers.
Téma: ars poetica-szerű vers, két valóságot hasonlít össze.
Szerkezet: első versszak: az ősmagyarságról ír
Második versszak: jelenkor ~ Tisza parti értéktelen valóság.
Hangnem: kettős: lágy lírai illetve kemény, prózai, realisztikus.
Világkép: a vers zárlatában fogalmazódik meg
„A Tisza parton mit keresek?”
E szerint a jelen magyar valóság durva, közönyös, értéktelen, álomtalan és semmi keresnivalónk nincs itt. (A kötet egésze azt bizonyíja be, hogy van mit keresnünk itt.)
Új vizeken járok
A kötet záróverse, a nyitóvershez hasonlóan programot fogalmaz meg. Én-vers. Ez a vers is a mégis-morál jegyében született.
Kulcsszavak: nem, ne, új, hajóm, szállani, vizek. Ezek egyben jelképek ~ jelképrendszert alkotnak: víz: élet, szabadság, tisztaság; horizont: új élet, Isten közeli élet; repülni: előbbre jutás, vágyak; hajó: vagy a lírai ént jelképezi, de mindenképp valamilyen személy.
Ritmus: gondolatritmusa van, formailag eltér a kötet többi részétől. Azt a fajta vágyat, lendület hivatott jelképezni, mely a költő sajátja.
Zárlat: a vers szerkezetét sokan spirálisnak tekintik, a zárlat a verskezdés gondolatát ismétli meg emelkedetten, magasabb szinten.
Ady szerelmi költészete
Léda-versek
Az Új versek c. kötet, Léda asszony zsoltárai és a Szűz ormok vándora c. ciklusában olyan szerelmes verseket találunk, melyeket a költő többnyire Lédához írt, de az irodalomtörténet egyértelműen perdita-verseknek tekinti őket. Elsőként irodalmunkban Reviczky Gyulától olvashatott a magyar közönség ilyen verseket, s már az is nagy port kavart. Ady 1906-ban tudatosan vállalja fel a perdita szerelmet; a bukott, megvetett, megalázott, kenyerüket a testükkel kereső nőkkel való kapcsolatát. Szándékosan akar botrányt okozni, tudatosan helyezkedik szembe mindenfajta erkölcsi morállal, elsősorban nem vágyaitól vezérelve, hanem mert hazugnak tartja saját kora eszményeit. Úgy véli, hogy két ember kapcsolatának mélysége nem a társadalmi megítélésen múlik. A perditákban olyan társat lát, akik együtt érzők, odaadók, szerelmük képmutatás nélküli. Több versében is megfogalmazza egyetlen elvárását: teljes odaadás, azonosulás. Úgy véli, hogy feltétel nélkül szeretni csak vagyon és normák nélkül lehet. Egy másik érzés is megfogalmazódik a versekben: elutasítás. Két ellentétes érzés együttes ellentéte ~ anvibalens érzés. Ady Lédával való kapcsolata is ilyen: se veled, se nélküled.
A Léda-versek leggyakoribb elemei éppen ezért a fenyegetés, odaadás, könyörgés, megbánás szavai.
Vad szirttetőn állunk
Ady arról a varázslatról ír, amely után már csak a zuhanás következhet. A bizonytalanságérzetet fogalmazza meg.
Tüzes seb vagyok
Ebben a versében a testi szerelemmel együtt járó fájdalom fogalmazódik meg. Több kínra vágyik, őt akarja.
Héja nász az avaron
A hanyatló szerelemmel járó érzéseket fogalmazza meg, a maga, és másik ember kapcsolatát. Egy őszi pillanatképben ábrázolja két héja képében öregedő önmaga kapcsolatát. (A két madár harca ~ Ady és Léda harca)
Hiába kísértesz hófehérben
A magyar irodalom legkegyetlenebb szerelmes verse.
Az én menyasszonyom
A magyar irodalom legőszintébb és leghatározottabb kiállású szerelmes verseinek egyike. Perdita-vers.
Versindító alaphelyzet: „Mit bánom én, ha utcasarkok rongya…” kétféleképp közelíthető meg: tradicionális értelemben a perdita-szerelmet testesíti meg, grammatikai értelemben ez a mellékmondat kifejti, hogy ez a hazug szerelmekkel szemben a perditákkal való szerelmet elfogadottnak véli, ha az őszinte.
Kulcssor: nyitósor.
Világkép: mégis-morál elve alapján íródott.
Hangneme: patetikus, profán keveredik.
Jelkép: nem tartozik kifejezetten a szimbolista versekhez.
Zárlat: „Bűn és szenny az élet…”
Elbocsátó szép üzenet
A szakítás verse, irodalmunk legkegyetlenebb, legcinikusabb, legdurvább hangnemben íródott szerelmi búcsúverse. Egy évvel Lédával való szakítása után írta. Kapcsolatuk mély gyökereire enged következtetni. Az 5 versszak mindegyike körmönfont átkozódás, Léda asszony szobrának szennyel való leöntése.
A Gare de l’Esten
A Daloló Párizs c. ciklusban jelent meg. Benne Ady ún. sorsos magyarságának kérdése fogalmazódik meg. Magyarországot benne a magyar temető jelképezi. A fény városából mégis ide vágyik. Mégis-morál vers.
Ady Endre létharcversei
Tematikai újítás Ady részéről. Az 1907-ben megjelenő Vér és arany c. kötetben jelennek meg ezek a versek.
A létharc Ady számára az élet azért, hogy valaki emberhez méltóan tudjon élni. A körülményeket vizsgálja. Elengedhetetlenül fontos a pénz, ami nélkül nincs élet. A pénzt a legtöbb versében a keleti istenségekkel jelképezi, a föníciai Baállal és Mammonnal. Mindkettő galád és rossz isten, de helyettük képtelenség jobbat találni. A pénz elanyagiasítjaaz emberi kapcsolatokat, megvehetővé tesz mindenkit, viszont nélküle megáll az élet. A pénz hatalmat, ösztönző erőt jelent. Ady többször nevezi a pénzt zenék zenéjének, nélküle némaság van.
Leghíresebb pénzversében sertéstestű nagyúrként jelképezi, aki szadista hajlamokkal uralkodik a mazoista ember felett.
Harc a nagyúrral
Korai pénzversei közé tartozik. Olyan szimbolista vers, amelynek központi jelképe a „disznófejű nagyúr”, egy isteni rangú, érzések nélküli, személytelen és ellenszenves figura, a pénz.
Téma: létharc, a lírai én pénzért folytatott harca. Azt a folyamatot mutatja be, hogy hogyan válik valaki kiszolgáltatottá, hogyan adja fel személyiségét a pénzért.
Verstér: valahol az „idő óceánjának a partján”, a kietlen jelenben.
Versidő: megnevezhetetlen – komikus idővé válik. A harc időtlen idők óta folyik.
Hangnem, hangulat: rapszodikus, kietlen.
Világkép: mélységes pesszimizmus hatja át.
A lírai én figurája a vers során változik, először megalázkodik a nagyúr előtt, azután mazoista módon feltárja magát neki, végül harcba száll vele „Húsába vájtam kezemet”. Az olvasó a lírai ént nem feltétlen ítéli el.
Kulcsversszak: 6-7. versszak, amelyben azt indokolja, hogy miért értékesebb az ő élete, mint a hatalom.
Zárlat: utolsó versszak (10.).A harc időtlenségére utal vissza ~ a lírai én képviseli a nemzetiséget, amely folyton harcol a pénzért.
Kocsi-út az éjszakában
A vers tükrözi a századelő dekadens korhangulatát, azt az illúzióvesztést, ami a háború a legtöbb művészt áthatotta Európában. Senki nem érezte magát biztonságban, senki nem láthatta a jövőt, bárki érezhette, hogy össze fog omlani a világ. Létharcvers, én-vers ~ elszemélytelenített én-vers.
Alaphangulata: lemondó, szomorú.
Hangneme: rezignált és lemondó.
Cím: életre utal – a kocsi, a szekér szimbóluma magyarázatot nyer a versben.
Képanyaga: csonka hold, egész, láng ~ teljességhiányra, nagy tragédiára utalnak. A versben ábrázolt táj is jelkép, a versben éjszaka van, kísértetiesen világít a csonka hold,a kocsi szomorú utasa bizonytalannak érzékelia világot.
Formai szempontból a vers a gondolati ismétlésre épül.
Szerkezete: nyitott, „végtelen” – az ismétlések kapcsolják össze a versszakokat.
Üzenet: az élet értelmetlen, céltalan, a boldogság elérhetetlen.
Az ős Kaján
Ady Endre leghíresebb mámorverse. Tágabb értelemben a magyarság versekhez is sorolható. Ady egyszerre szól benne önmagáról és magyarsággal kapcsolatos nézeteiről. Pszichológiai érdekessége, hogy a versben Ady kettős énként jelenik meg (lírai ének harcaként is értelmezhető).
Cím: a bibliai Káinra, Ádám és Éva testvérgyilkos fiára utal, aki megölte testvérét. A versben is egy gyilkosságnak lehetünk tanúi. Ős Kaján megöli a szelíd Ábelt.
Lírai tér és idő: Ady megteremti a „haláleset” díszleteit – látszólag egy kocsmában vagyunk, valójában ez egy ravatalozó.
Dinamikája: az ős Kaján mozgását határozottság, dinamika jellemzi. Kroán érkezik és távozik. A másik én csaknem végig mozdulatlan, kivéve mikor „az asztal alá issza magát”.
A két én jellegzetességei: az ős Kaján bíborpalástban, hercegi öltözetben jelenik meg, mint egy Ó-babiloni isten. Aktív, tetterős, bátor, büszke, duhaj legény. A másik én rossz zsakettben van. Passzív, tehetetlen, lelkileg gyenge figura (az olvasó számára első látásra kevésbé szimpatikus). Beszédmódjuk is eltér egymástól: ős Kaján felszólít, tényt közöl. A másik én megalázkodik, könyörög, kér, végén bibliai hangon érvel.
Hangulat: dekadencia, a biztos romlás, pusztulás tudata hatja át.
Kulcskérdés: „Mit ér az ember, ha magyar?”. Elvileg nem igényel választ, de a lírai én mégis választ ad.
A 11-15. versszakban Ady értékeket sorol fel (nemzeti értékek). Akaratgyenge a magyar, nme fejezi be a küzdelmet, ezért szánalmassá válik, mások szolgájává válik.
Képanyag: szimbolista vers (Kelet, Babilon).
Zárlat: a már megfogalmazott biztos pusztulásra utal.
Halálversek
Ciklusba rendezve először Ady írt halálverseket. Eltérően az európai irodalom hagyományaitól, versei líraian finomak és szépek. Életrajzi hátterükben a betegséggel kapcsolatos haláltudat állt (állandó magas láz gyötörte, tudta, hogy a vérbajból nem gyógyulhat ki). A dekadens korhangulat szintén hozzájárult a haláltudat elhatalmasodásához. Viszony a halállal állandóan változik: 3 kategória, fejlődési stáció:
1.megszépíti, átesztétizálja a halált
2.dacosan szembehelyezkedik
3.lemondás, belenyugvás.
Vér és arany c. kötetben jelentek meg először.
Párisban járt az ősz
Az elmúlás sejtelmét megfogalmazó vers.
Téma: egy emberen átfutó érzés, sejtelem megfogalmazása.
Cím: az ősz szimbolista fogalommá tételével utal a halálra. Az elmúlás, a beteljesedés ideje. A Párizs azért fontos, mert a legszebb sugárutat választja ki a találkozás színhelyéül ~ a legszebben is van szomorú, az életben mindig ott van egy picit a halál.
Hangulat: könnyed, légies, utolsó előtti versszaka látszólag tréfás. Csupán az utolsó 2 sor lehangoló.
Kulcssor: utolsó előtti sor – a halál sejtelme itt válik tudássá.
A vers eszményei, dinamikája: légies fogalomként fogalmazza meg az őszt, a halált. Mozgását sejtelmes igékkel érzékelteti. Felvetődik annak az érzete az olvasóban, mintha az ősz nő lenne. Az ősz csupán átsuhan a városon, de minden megváltoztat.
Zárlat: különleges, mert nincs lezárva.
A halál rokona
Hangulata: nyomasztó. A halállal való azonosulás, azonosság vágya fogalmazódik meg benne. Ő maga a halál.
Kulcsszó: szeretem ~ kilencszer fordul elő. Különleges, mert arra utal, hogy a lírai én számára az a jó, ami más számára furcsa. Kultuszt teremt, amit a vers végén azzal magyaráz, hogy ő a halál rokona. A vers a halálkultusz verse. Itt több a halál, mint elmúlás, a halál értékessé válik, átlényegül, egy másik valóságba való átjutást jelent.
A nagy álom
A dacos szembeszállás, a mégis-morál elvében született.
Kulcssora: „Meghalok én népem, szabállyal,
De beszédem van a halállal…”
Ellentmondásosságra utal, hogy a halált „szent átkozott”-nak nevezi. A halál az álom fogalommal kapcsolódik össze, ami arra utal, hogy a halál egy öntörvényű, légies, misztikus világ.
AJÁNLOM AZ OLDALT
