Ady Endre

(1877-1919)

„ a m�gis mor�l k�lt�je”

„ a magyar Ugar k�lt�je”

 Ady Endre k�lt�szete a magyar l�ra arkhim�d�szi pontja, �j versek (1906) c�m� k�tet�vel � teremtette meg a modern magyar l�r�t. Alkot�i-emberi attit�dj�t az �szintes�g �s a teljes kit�rulkoz�s jellemzi, �jszer�s�g�vel r�gt�n sikert aratott, de �ri�si t�mad�sokat v�ltott ki hangj�nak szokatlans�g�val. Sokan gy�l�lik �s sokan szeretik, de k�z�mb�snek lenni k�lt�szete ir�nt nem lehet. K�lt�szete a szimbolizmus talaj�ban gy�kerezik; � a magyar szimbolista l�ra apostola – l�tom�sos t�jversei a szimbolista l�tom�sk�lt�szet mintadarabjai (A magyar Ugaron c�m� versciklus). Ady Pet�fi S�ndor ut�da, r�g elfeledett hangot, a v�teszk�lt�k hangj�t hozza vissza a magyar k�lt�szetbe. M�g Pet�fi a XIX. sz�zad l�tnoka volt, � a XX. sz�zad�. A Nyugat els� nemzed�k�hez tartozott, programad� szem�lyis�gnek tekinthet�. K�lt�szete k�z�leti t�lt�s� volt, ez�rt ker�lt szembe Kosztol�nyival, aki a „m�sik utat” k�pviselte. L�r�j�nak jellegzetess�gei:

-         forradalmi k�ldet�studat

-         radikalizmus

-         nemzetostoroz� / nemzetf�lt� hang

-         m�gis mor�l: a magyars�g dacos v�llal�sa, „hagyom�nyos” �rt�kek tagad�sa, a vil�ggal val� radik�lis szembefordul�s – Ady �ntudatos k�lvinizmusa

-         k�lt�szet�nek kulcsszava az �j: �j t�m�k, �j l�t�sm�d, �j �rz�svil�g, �jfajta st�lus, �j k�lt�i nyelv, �j erk�lcsi attit�d, �j c�lk�z�ns�g 

�letrajz�b�l

Az Erd�lyhez tartoz� �rmindszenten sz�letett. B�szke kisnemesi �s�kt�l sz�rmaztatja mag�t �s csal�dj�t. A csal�d mindig b�szke volt magyars�g�ra, nemess�g�re. Kir�ly Istv�n a dacos �ntudatb�l sz�rmaztatja „m�gis-mor�l elv�t”(~ a m�sok �ltal el�t�lt, �rt�ktelennek �t�lt eszm�k v�llal�s�ban nyilv�nul meg, pl.: magyars�g.) Elemi iskol�it sz�l�faluj�ban v�gzi, majd Nagyk�rolyban, a piarista gimn�ziumban �s Zilahon, a reform�tus koll�giumban ~ ide �rta �zenet egykori iskol�mba c. vers�t. Ehhez a v�roshoz k�thet� irodalmi indul�sa, g�r�g nyelv �s irodalom tan�ra, Kincs Gyula felfigyel tehets�g�re, k�s�bb atyai j� bar�tja lesz. Els� olvasm�nyai (J�kai, J�sika, Kem�ny, Vas Gereben) nagy hat�st gyakorolnak r�. Tanulm�nyait az �retts�gi vizsga let�tele ut�n 1896-t�l Debrecenben, a reform�tus koll�giumban folytatja- jogot tanul. K�t�vnyi tanul�s ut�n abbahagyja az iskol�t, �js�g�r�ssal, sz�nh�zzal, k�lt�szettel foglalkozik. K�lt�k�nt Pet�fi, V�r�smarty �s Reviczky gyakorol r� hat�st. 1899 – els� versesk�tete: Versek. Egy �v m�lva Nagyv�radon �js�g�r�skodik („a K�r�s parti P�rizs”) – a korm�nyp�rti Szabads�g, majd az ellenz�ki Nagyv�radi Napl� munkat�rsa. Itt ismerkedik meg �lete nagy szerelm�vel Di�sy �d�nn� Br�ll Ad�llal (L�da). A h�lgy r�v�n Ady t�bb h�napot t�lt k�lf�ld�n, �gy jut el P�rizsba, a f�ny v�ros�ba, a „sz�p �mul�sok szent v�rosa”-ba.1904-t�l 1911-ig h�tszer j�r a v�rosban �s mindig t�bb h�napot t�lt ott. 1903 – 2. versesk�tete ~ M�g egyszer.

1906: �j versek ~ heves t�mad�sokat v�lt ki /sikert arat. A p�rizsi utak idej�n a Budapesti Napl� szerkeszt�s�t Kosztol�nyi vette �t Adyt�l. Nagyot v�ltoztatott a foly�irat st�lus�n. A foly�irat sz�ma megn�tt �s az Ady �ltal kedvelt alkot�k n�pszer�s�ge cs�kkent. P�rizsb�l visszat�rve ezt m�r nem tudta vissz�j�ra ford�tani. A t�rt�ntek miatt Kosztol�nyin el�gt�telt vett. 1907-ben megjelen� N�gy fal k�z�tt �s a Szeg�ny kisgyermek panaszai c. k�teteit kem�ny kritik�val illette, Kosztol�nyi Dezs�t irodalmi �r�nak nevezete. Kosztol�nyi m�lyen �rizte ezt a s�rt�st, semmilyen kapcsolatban nem �lltak egym�ssal. Ady hal�l�nak 10. �vfordul�j�ra Kosztol�nyi Az �r�studatlanok �rul�sa c�mmel egy hozz� m�ltatlan s�rt� essz�j�ben le�rt�kelte Ady k�lt�szet�t.

1908-ban a Nyugat indul�sakor Juh�sz Gyula Adyt is felk�ri versei publik�l�s�ra a Holnap c�m� antol�gi�ban. Ady mindv�gig Nyugatos k�lt� maradt, a Nyugat progressz�v oldal�t testes�tette meg. Ady politikai hovatartoz�s�r�l minden korszakban vit�k folytak; nem tartozott sem a konzervat�v, sem a liber�lis t�borhoz, nem szimpatiz�lt az akkoriban megalakul� szoci�ldemokrata p�rt eszm�ivel sem. A f�lfeud�lis Magyarorsz�g radik�lis �talakul�s�t k�v�nta, meg akarta �rizni nemzetei hagyom�nyainkat. Ugyan�gy gy�l�lte az �ri Magyarorsz�got, mint a magyartalan eur�pais�got. �j versek c�m� k�tet�nek A dalol� P�rizs ill. A magyar ugaron ciklusversei mutatj�k be a kett�s, sorsos magyars�got.

Versesk�tetei (1906 �s 1914 k�z�tt minden �vben jelenik meg versesk�tete)

1907- V�r �s Arany

1908- Ill�s szeker�n

1909- Szeretn�m, ha szeretn�nek

1910- A Minden-Titkok versei

1912- A menek�l� �let

1913- A Magunk szerelme

1914- Ki l�tott engem?

1918- A Halottak �l�n

1923- Az utols� haj�k (hal�la ut�n jelenik meg)

K�teteire a tudatos szerkeszt�s jellemz�. K�teteit ellenpontoz�s/szimmetria, az ism�telten felbukkan� t�m�k �s a sz�mmisztika  jellemzik.

Legfontosabb t�m�i: magyars�g, L�da, Csinszka, p�nz, l�tharc, kurucok, Isten, hal�l. Legt�bb s�r�tve jelenik meg a forradalmi versekben. Ady k�lt�szet�ben nagy jelent�s�ge van a h�rmas sz�mnak. Versei c�mei �ltal�ban h�rom sz�b�l �llnak, k�teteinek szerkezet�t is e k�r� a sz�m k�r� �p�ti.

Ady �s L�da �tja 1911-ben elv�lnak egym�st�l ~ Elbocs�t� sz�p �zenet c. verse kegyetlen szak�t� vers. A k�sei szerelem 1914-ben sz�letett meg: egy sv�jci le�nynevel� int�zetben tanulm�nyokat folytat� fiatal rokon ir�nt. Boncza Berta el�bb izgalommal �tf�t�tt leveleket �rogat a k�lt�nek, irodalmi rajong�sa fordul �t szerelembe. A l�ny egyik itthon tart�zkod�sa alkalm�val Ady megl�togatja a l�nyt Csucs�n �s � is beleszeret a fiatal l�nyba. Kapcsolatuk szinte gyermekien naiv �s �szinte. Ady j�t�kosan Csinszk�nak nevezi a l�nyt, �nmag�t Csacsinszkynek. A s�lyosan beteg Adyt Csinszka utols� �veiben m�r ink�bb csak beteg�pol�k�nt vette k�r�l, �lete v�g�ig rajongva szerette. Kettej�k szerelme az �nzetlen �ldozatv�llal�s p�ld�ja. 1919 janu�rj�ban, nem sokkal a K�rolyi-f�le k�zt�rsas�g kiki�lt�sa ut�n halt meg, �s a nemzet halottjak�nt temett�k el.

Ady Endre k�lt�i k�pe az �j versek c�m� k�tet alapj�n

Ugar-versek / Magyars�g-versek

A k�tet forradalmi jelent�s�g�. Az Ady-monogr�fi�t �r� Kir�ly Istv�n szerint a k�tete eg�sz�ben �j�tja meg a magyar l�r�t. Val�j�ban csak k�t t�ma jelenik meg benne s�lyozottan (magyars�g versek, szerelmes versek). A k�tet eg�sz�ben m�s, mint b�rmely korszakbeli magyar k�lt� k�tete. A k�tete kulcsszava az „�j” ~ �j l�t�sm�d, �j �rz�svil�g, �j erk�lcs�k, �j nyelvhaszn�lat �s st�lus, �jfajta k�z�ns�g fel� fordul�s.

L�r�j�nak forradalmis�ga abban mutatkozik meg, hogy k�pes volt megsz�l�tani olyan r�tegeket is, akik eddig nem tartoztak az irodalomkedvel�k t�bor�ba �s k�pes volt ellens�gei sz�m�ra is erk�lcsi, politikai tartalmat k�zvet�teni. �ri�si visszhangot v�lt ki, t�mad�sok k�z�ppontj�ba ker�l. Ellenfelei erk�lcstelennek, istentelennek �s hazafiatlannak tartj�k Adyt. A k�tet szerkeszt�sm�dj�ra jellemz�, hogy az ellenpontoz�s �s a szimmetria egyszerre �rv�nyes�l benne. Mindk�t t�m�val 1-1 ciklus foglalkozik. A k�tet 5 ciklusb�l �ll. Van nyit�verse (G�g �s Mag�g fia vagyok �n) �s z�r� verse (�j vizeken j�rok).

G�g �s Mag�g fia vagyok �n

C�m: bibliai n�vv�laszt�sa indokolt. Ady a magyars�got dacos, b�szke, pog�ny el�d�kt�l sz�rmaztatja. Saj�t nemzet�t Istent�l elhagyottnak v�li „mely falakkal �s korl�tokkal van k�r�lv�ve”, t�rdre van k�nyszer�tve �s Eur�pa t�bbi nemzete �ltal nincs megbecs�lve.

Vil�gk�p: Ady a „m�gis-mor�l” elve szerint ezt a magyars�got v�llalja minden negat�v von�sa ellen�re. A versb�l egy dacos, b�szke, hajl�thatatlan ember k�pe mutatkozik meg.

Kulcsszava: m�gis ~ m�gis megk�rdem t�letek, m�gis csak sz�ll, m�gis gy�ztes; �s �j ~ �j id�k, �j dalok, �j magyar.

Hangnem: hat�rozott egy�rtelm�, expressz�v. A l�rai �n �szintes�ge, sz�kimond�sa �rz�dik minden sorban.

T�ma: magyars�g; magyars�g �s az �j felv�llal�sa. Ellentmond�snak t�nhet, hogy egyszerre hivatkozik az �smagyar hagyom�nyokra �s �j, nyugati eszm�kre. Val�j�ban ez egyszerre van jelen, kapocs vagyunk kelet �s nyugat k�z�tt �s nyugatr�l keletre k�zvet�t�nk eszm�ket – s ebben a nemes harcban sokszor mi h�zzuk a r�videbbet.

K�lt�i k�rd�sek �s felsz�l�t�sok hatnak a legl�tv�nyosabban

V�gkicseng�s: az �j kor a magyars�g sz�m�ra sok szenved�st okozhat, m�gsem a s�r�s ideje j�tt el, hanem a cselekv�s�.

A magyar Ugaron

A ciklus c�mad� verse. Ebben l�tom�sos t�jversek szerepelnek. Az ugar mot�vum t�bbsz�r felbukkan, jelk�pp� n�vi ki mag�t. Az elvadults�g, a megm�veletlens�g, az �si f�ld, a term�kenys�g �s a nagy lehet�s�gek jelk�pe.

T�ma: Magyarorsz�g gazdas�gi, politikai, szellemi, lelki elmaradotts�ga, „ugara”. Ugyanakkor ez az orsz�g sz�k lehet�s�gek haz�ja. C�me is erre utal.

Kulcsszavak: 1. dudva, muhar, gaz

                          2. szent f�ld, humusz

A ciklus versei a sz� szoros �rtelm�ben nem tekinthet�k sem t�jversnek, sem l�tom�sversnek. Val�j�ban ezek t�jhoz k�t�d� �rt�kle�r�sok (�rt�khi�ny le�r�sok). �rt�k ~ vir�g;   �rt�ktelens�g ~ gaz, ugar. V�zi� a l�pon: l�p=ugar.

A szimb�lum a symbolom g�r�g sz�b�l sz�rmazik, jelent�se jelk�p. A metafor�b�l sz�rmaz� k�lt�i k�pek csoportj�ba sorolhat�, s abban k�l�nb�zik a t�bbi k�lt�i k�pt�l, hogy egy asszoci�ci�s sort ind�t el �s �sszef�gg�seiben j�rja k�r�l a t�m�t. Ady szimbolizmusa nem el�zm�nyek n�lk�l val� a k�lt�szetben., de az � szimb�lumai k�l�nb�z� versekben visszat�rnek, az egyes ciklusok �sszetart� erej�t jelk�pezi. �j versei k�zponti szimb�lumai: ugar, k�d, magyar temet�; a szerelmes versekben szerepl� szimb�lumok ragadoz� madarak (h�ja). A hal�lversekre az �lom szimb�lum, a p�nzversekre a „diszn�fej� nagy �r” szimb�lum jellemz�. Forradalmi versekben a jelek �s a csillag szimb�luma jelenik meg. N�h�ny vers�nek szimb�luma nehezen fejthet� meg: pl.: fekete zongora.

Ady szem�lyess�ge, �szintes�ge, k�zvetlens�ge verseinek hangnem�ben is az �ltala kedvelt E/1. szem�lyben �rt �n-versek.

A Tisza parton

Form�ja �n-vers.

T�ma: ars poetica-szer� vers, k�t val�s�got hasonl�t �ssze.

Szerkezet: els� versszak: az �smagyars�gr�l �r

                  M�sodik versszak: jelenkor ~ Tisza parti �rt�ktelen val�s�g.

Kulcsszavak: pl.: g�mesk�t, malom alja, sivatag, fokos, l�rma…(minden eleme 1-1 jelk�p, asszoci�ci�sort kell elind�tson)

Hangnem: kett�s: l�gy l�rai illetve kem�ny, pr�zai, realisztikus.

Vil�gk�p: a vers z�rlat�ban fogalmaz�dik meg

„A Tisza parton mit keresek?”

E szerint a jelen magyar val�s�g durva, k�z�ny�s, �rt�ktelen, �lomtalan �s semmi keresnival�nk nincs itt. (A k�tet eg�sze azt bizony�ja be, hogy van mit keresn�nk itt.)

�j vizeken j�rok

A k�tet z�r�verse, a nyit�vershez hasonl�an programot fogalmaz meg. �n-vers. Ez a vers is a m�gis-mor�l jegy�ben sz�letett.

Kulcsszavak: nem, ne, �j, haj�m, sz�llani, vizek. Ezek egyben jelk�pek ~ jelk�prendszert alkotnak: v�z: �let, szabads�g, tisztas�g; horizont: �j �let, Isten k�zeli �let; rep�lni: el�bbre jut�s, v�gyak; haj�: vagy a l�rai �nt jelk�pezi, de mindenk�pp valamilyen szem�ly.

Ritmus: gondolatritmusa van, formailag elt�r a k�tet t�bbi r�sz�t�l. Azt a fajta v�gyat, lend�let hivatott jelk�pezni, mely a k�lt� saj�tja.

Hangulat, hangnem: emelkedett, patetikus – b�r  id�nk�nt mindennapi, k�znapi kifejez�seket haszn�l.

Vil�gk�p: a m�gis-mor�l szabja meg.

Z�rlat: a vers szerkezet�t sokan spir�lisnak tekintik, a z�rlat a verskezd�s gondolat�t ism�tli meg emelkedetten, magasabb szinten.

Ady szerelmi k�lt�szete

L�da-versek

Az �j versek c. k�tet, L�da asszony zsolt�rai �s a Sz�z ormok v�ndora c. ciklus�ban olyan szerelmes verseket tal�lunk, melyeket a k�lt� t�bbnyire L�d�hoz �rt, de az irodalomt�rt�net egy�rtelm�en perdita-verseknek tekinti �ket. Els�k�nt irodalmunkban Reviczky Gyul�t�l olvashatott a magyar k�z�ns�g ilyen verseket, s m�r az is nagy port kavart. Ady 1906-ban tudatosan v�llalja fel a perdita szerelmet; a bukott, megvetett, megal�zott, kenyer�ket a test�kkel keres� n�kkel val� kapcsolat�t. Sz�nd�kosan akar botr�nyt okozni, tudatosan helyezkedik szembe mindenfajta erk�lcsi mor�llal, els�sorban nem v�gyait�l vez�relve, hanem mert hazugnak tartja saj�t kora eszm�nyeit. �gy v�li, hogy k�t ember kapcsolat�nak m�lys�ge nem a t�rsadalmi meg�t�l�sen m�lik. A perdit�kban olyan t�rsat l�t, akik egy�tt �rz�k, odaad�k, szerelm�k k�pmutat�s n�lk�li. T�bb vers�ben is megfogalmazza egyetlen elv�r�s�t: teljes odaad�s, azonosul�s. �gy v�li, hogy felt�tel n�lk�l szeretni csak vagyon �s norm�k n�lk�l lehet. Egy m�sik �rz�s is megfogalmaz�dik a versekben: elutas�t�s. K�t ellent�tes �rz�s egy�ttes ellent�te ~ anvibalens �rz�s. Ady L�d�val val� kapcsolata is ilyen: se veled, se n�lk�led.

A L�da-versek leggyakoribb elemei �ppen ez�rt a fenyeget�s, odaad�s, k�ny�rg�s, megb�n�s szavai.

Vad szirttet�n �llunk

Ady arr�l a var�zslatr�l �r, amely ut�n m�r csak a zuhan�s k�vetkezhet. A bizonytalans�g�rzetet fogalmazza meg.

T�zes seb vagyok

Ebben a vers�ben a testi szerelemmel egy�tt j�r� f�jdalom fogalmaz�dik meg. T�bb k�nra v�gyik, �t akarja.

H�ja n�sz az avaron           

A hanyatl� szerelemmel j�r� �rz�seket fogalmazza meg, a maga, �s m�sik ember kapcsolat�t. Egy �szi pillanatk�pben �br�zolja k�t h�ja k�p�ben �reged� �nmaga kapcsolat�t. (A k�t mad�r harca ~ Ady �s L�da harca)

Hi�ba k�s�rtesz h�feh�rben

A magyar irodalom legkegyetlenebb szerelmes verse.

Az �n menyasszonyom

A magyar irodalom leg�szint�bb �s leghat�rozottabb ki�ll�s� szerelmes verseinek egyike. Perdita-vers.

Versind�t� alaphelyzet: „Mit b�nom �n, ha utcasarkok rongya…” k�tf�lek�pp k�zel�thet� meg: tradicion�lis �rtelemben a perdita-szerelmet testes�ti meg, grammatikai �rtelemben ez a mell�kmondat kifejti, hogy ez a hazug szerelmekkel szemben a perdit�kkal val� szerelmet elfogadottnak v�li, ha az �szinte.

Kulcssor: nyit�sor.

Vil�gk�p: m�gis-mor�l elve alapj�n �r�dott.

Hangneme: patetikus, prof�n keveredik.

Jelk�p: nem tartozik kifejezetten a szimbolista versekhez.

Z�rlat: „B�n �s szenny az �let…”

Elbocs�t� sz�p �zenet

A szak�t�s verse, irodalmunk legkegyetlenebb, legcinikusabb, legdurv�bb hangnemben �r�dott szerelmi b�cs�verse. Egy �vvel L�d�val val� szak�t�sa ut�n �rta. Kapcsolatuk m�ly gy�kereire enged k�vetkeztetni. Az 5 versszak mindegyike k�rm�nfont �tkoz�d�s, L�da asszony szobr�nak szennyel val� le�nt�se.

A Gare de l’Esten

A Dalol� P�rizs c. ciklusban jelent meg. Benne Ady �n. sorsos magyars�g�nak k�rd�se fogalmaz�dik meg. Magyarorsz�got benne a magyar temet� jelk�pezi. A f�ny v�ros�b�l m�gis ide v�gyik. M�gis-mor�l vers.

Ady Endre l�tharcversei

   Tematikai �j�t�s Ady r�sz�r�l. Az 1907-ben megjelen� V�r �s arany c. k�tetben jelennek meg ezek a versek.

A l�tharc Ady sz�m�ra az �let az�rt, hogy valaki emberhez m�lt�an tudjon �lni. A k�r�lm�nyeket vizsg�lja. Elengedhetetlen�l fontos a p�nz, ami n�lk�l nincs �let. A p�nzt a legt�bb vers�ben a keleti istens�gekkel jelk�pezi, a f�n�ciai Ba�llal �s Mammonnal. Mindkett� gal�d �s rossz isten, de helyett�k k�ptelens�g jobbat tal�lni. A p�nz elanyagias�tja  az emberi kapcsolatokat, megvehet�v� tesz mindenkit, viszont n�lk�le meg�ll az �let. A p�nz hatalmat, �szt�nz� er�t jelent. Ady t�bbsz�r nevezi a p�nzt zen�k zen�j�nek, n�lk�le n�mas�g van.

Legh�resebb p�nzvers�ben sert�stest� nagy�rk�nt jelk�pezi, aki szadista hajlamokkal uralkodik a mazoista ember felett.

Harc a nagy�rral

Korai p�nzversei k�z� tartozik. Olyan szimbolista vers, amelynek k�zponti jelk�pe a „diszn�fej� nagy�r”, egy isteni rang�, �rz�sek n�lk�li, szem�lytelen �s ellenszenves figura, a p�nz.

T�ma: l�tharc, a l�rai �n p�nz�rt folytatott harca. Azt a folyamatot mutatja be, hogy hogyan v�lik valaki kiszolg�ltatott�, hogyan adja fel szem�lyis�g�t a p�nz�rt.

Verst�r: valahol az „id� �ce�nj�nak a partj�n”, a kietlen jelenben.

Versid�: megnevezhetetlen – komikus id�v� v�lik. A harc id�tlen id�k �ta folyik.

Hangnem, hangulat: rapszodikus, kietlen.

Vil�gk�p: m�lys�ges pesszimizmus hatja �t.

A l�rai �n figur�ja a vers sor�n v�ltozik, el�sz�r megal�zkodik a nagy�r el�tt, azut�n mazoista m�don felt�rja mag�t neki, v�g�l harcba sz�ll vele „H�s�ba v�jtam kezemet”. Az olvas� a l�rai �nt nem felt�tlen �t�li el.

Kulcsversszak: 6-7. versszak, amelyben azt indokolja, hogy mi�rt �rt�kesebb az � �lete, mint a hatalom.

Z�rlat: utols� versszak (10.).A harc id�tlens�g�re utal vissza ~ a l�rai �n k�pviseli a nemzetis�get, amely folyton harcol a p�nz�rt.

Kocsi-�t az �jszak�ban

A vers t�kr�zi a sz�zadel� dekadens korhangulat�t, azt az ill�zi�veszt�st, ami a h�bor� a legt�bb m�v�szt �thatotta Eur�p�ban. Senki nem �rezte mag�t biztons�gban, senki nem l�thatta a j�v�t, b�rki �rezhette, hogy �ssze fog omlani a vil�g. L�tharcvers, �n-vers ~ elszem�lytelen�tett �n-vers.

Alaphangulata: lemond�, szomor�.

Hangneme: rezign�lt �s lemond�.

C�m: �letre utal – a kocsi, a szek�r szimb�luma magyar�zatot nyer a versben.

K�panyaga: csonka hold, eg�sz, l�ng ~ teljess�ghi�nyra, nagy trag�di�ra utalnak. A versben �br�zolt t�j is jelk�p, a versben �jszaka van, k�s�rtetiesen vil�g�t a csonka hold,a kocsi szomor� utasa bizonytalannak �rz�keli  a vil�got.

Formai szempontb�l a vers a gondolati ism�tl�sre �p�l.

Szerkezete: nyitott, „v�gtelen” – az ism�tl�sek kapcsolj�k �ssze a versszakokat.

�zenet: az �let �rtelmetlen, c�ltalan, a boldogs�g el�rhetetlen.

Az �s Kaj�n

Ady Endre legh�resebb m�morverse. T�gabb �rtelemben a magyars�g versekhez is sorolhat�. Ady egyszerre sz�l benne �nmag�r�l �s magyars�ggal kapcsolatos n�zeteir�l. Pszichol�giai �rdekess�ge, hogy a versben Ady kett�s �nk�nt jelenik meg (l�rai �nek harcak�nt is �rtelmezhet�).

C�m: a bibliai K�inra, �d�m �s �va testv�rgyilkos fi�ra utal, aki meg�lte testv�r�t. A versben is egy gyilkoss�gnak lehet�nk tan�i. �s Kaj�n meg�li a szel�d �belt.

L�rai t�r �s id�: Ady megteremti a „hal�leset” d�szleteit – l�tsz�lag egy kocsm�ban vagyunk, val�j�ban ez egy ravataloz�.

Dinamik�ja: az �s Kaj�n mozg�s�t hat�rozotts�g, dinamika jellemzi. Kro�n �rkezik �s t�vozik. A m�sik �n csaknem v�gig mozdulatlan, kiv�ve mikor „az asztal al� issza mag�t”.

A k�t �n jellegzetess�gei: az �s Kaj�n b�borpal�stban, hercegi �lt�zetben jelenik meg, mint egy �-babiloni isten. Akt�v, tetter�s, b�tor, b�szke, duhaj leg�ny. A m�sik �n rossz zsakettben van. Passz�v, tehetetlen, lelkileg gyenge figura (az olvas� sz�m�ra els� l�t�sra kev�sb� szimpatikus). Besz�dm�djuk is elt�r egym�st�l: �s Kaj�n felsz�l�t, t�nyt k�z�l. A m�sik �n megal�zkodik, k�ny�r�g, k�r, v�g�n bibliai hangon �rvel.

Hangulat: dekadencia, a biztos roml�s, pusztul�s tudata hatja �t.

Kulcsk�rd�s: „Mit �r az ember, ha magyar?”. Elvileg nem ig�nyel v�laszt, de a l�rai �n m�gis v�laszt ad.

A 11-15. versszakban Ady �rt�keket sorol fel (nemzeti �rt�kek). Akaratgyenge a magyar, nme fejezi be a k�zdelmet, ez�rt sz�nalmass� v�lik, m�sok szolg�j�v� v�lik.

K�panyag: szimbolista vers (Kelet, Babilon).

Z�rlat: a m�r megfogalmazott biztos pusztul�sra utal.

Hal�lversek

Ciklusba rendezve el�sz�r Ady �rt hal�lverseket. Elt�r�en az eur�pai irodalom hagyom�nyait�l, versei l�raian finomak �s sz�pek. �letrajzi h�tter�kben a betegs�ggel kapcsolatos hal�ltudat �llt (�lland� magas l�z gy�t�rte, tudta, hogy a v�rbajb�l nem gy�gyulhat ki). A dekadens korhangulat szint�n hozz�j�rult a hal�ltudat elhatalmasod�s�hoz. Viszony a hal�llal �lland�an v�ltozik: 3 kateg�ria, fejl�d�si st�ci�:

1.      megsz�p�ti, �teszt�tiz�lja a hal�lt

2.      dacosan szembehelyezkedik

3.      lemond�s, belenyugv�s.

V�r �s arany c. k�tetben jelentek meg el�sz�r.

P�risban j�rt az �sz

Az elm�l�s sejtelm�t megfogalmaz� vers.

T�ma: egy emberen �tfut� �rz�s, sejtelem megfogalmaz�sa.

C�m: az �sz szimbolista fogalomm� t�tel�vel utal a hal�lra. Az elm�l�s, a beteljesed�s ideje. A P�rizs az�rt fontos, mert a legszebb sug�rutat v�lasztja ki a tal�lkoz�s sz�nhely��l ~ a legszebben is van szomor�, az �letben mindig ott van egy picit a hal�l.

Hangulat: k�nnyed, l�gies, utols� el�tti versszaka l�tsz�lag tr�f�s. Csup�n az utols� 2 sor lehangol�.

Kulcssor: utols� el�tti sor – a hal�l sejtelme itt v�lik tud�ss�.

A vers eszm�nyei, dinamik�ja: l�gies fogalomk�nt fogalmazza meg az �szt, a hal�lt. Mozg�s�t sejtelmes ig�kkel �rz�kelteti. Felvet�dik annak az �rzete az olvas�ban, mintha az �sz n� lenne. Az �sz csup�n �tsuhan a v�roson, de minden megv�ltoztat.

Z�rlat: k�l�nleges, mert nincs lez�rva.

A hal�l rokona

Hangulata: nyomaszt�. A hal�llal val� azonosul�s, azonoss�g v�gya fogalmaz�dik meg benne. � maga a hal�l.

Kulcssz�: szeretem ~ kilencszer fordul el�. K�l�nleges, mert arra utal, hogy a l�rai �n sz�m�ra az a j�, ami m�s sz�m�ra furcsa. Kultuszt teremt, amit a vers v�g�n azzal magyar�z, hogy � a hal�l rokona. A vers a hal�lkultusz verse. Itt t�bb a hal�l, mint elm�l�s, a hal�l �rt�kess� v�lik, �tl�nyeg�l, egy m�sik val�s�gba val� �tjut�st jelent.

A nagy �lom

A dacos szembesz�ll�s, a m�gis-mor�l elv�ben sz�letett.

Kulcssora: „Meghalok �n n�pem, szab�llyal,

                    De besz�dem van a hal�llal…”

Ellentmond�soss�gra utal, hogy a hal�lt „szent �tkozott”-nak nevezi. A hal�l az �lom fogalommal kapcsol�dik �ssze, ami arra utal, hogy a hal�l egy �nt�rv�ny�, l�gies, misztikus vil�g.