Ady Endre istenes versei

A k�lt� k�lvinista csal�dban sz�letett. Iskol�it Nagyk�rolyban �s Zilahon, reform�tus �s evang�likus felekezetekn�l v�gezte. Feln�ve elt�volodott az egyh�zt�l �s Istent�l. Sok�ig vall�stalan, hitetlen ember l�tszat�t keltve �lt, Istent azonban sohasem tagadta meg. �let�nek ellentmond�soss�ga, a r�z�dul� sok baj – megsz�nik benne az Istenkeres�s. Nem tudja kit, mit keres, csak gyermeki tiszta, naiv, �szinte hit�t szeretn� �jra felt�masztani. Sok vers�ben id�zte fel a gyermekkori kar�csonyokat. Sok vers�ben az Istennel val� tal�lkoz�s gondolata izgatja. N�ha visszazuhan a hitetlens�gbe, n�ha �gy �rzi, hogy akkor �rinti meg Isten, mikor nem is sz�m�t r�. Kir�ly Istv�n szerint Ady jellemz�je a hitetlen hit.

Kir�ly Istv�n Ady Istenes verseit k�t f� �s k�t alcsoportba osztja:

1.      f�csoport: humaniz�lt Isten

          a, a b�ke Istene: embert szeret�, vigasztal�, cser�be teljes odaad�st k�v�n� Isten.Versek:

·        �lmom az Isten

·        Az �r �rkez�se

·        Im�ds�g h�bor� ut�n  

b, harcol� Isten: b�ntet�, kem�ny, pr�b�kat tev�, r�szlehajl�s n�lk�li, �sz�vets�gi Isten. Versek:

·        Uram, ostorozz meg

·        �d�m, hol vagy?

2.      f�csoport: dehumaniz�lt Isten

a, Isten, a „vigasztalan”. L�tsz�lag nem t�r�dik a vil�ggal, k�z�ny�s. Val�j�ban az�rt szomor�, mert s�ly r�nehezedik. Vers: Isten a vigasztal�m.

b, a zsarnok Isten: b�nt, �z, �ldozatokat k�vetel, szesz�lyes, embereket �l (barb�r, �si keleti istens�gek). Vers: A nagy cethal.

�lmom az Isten

Konkr�tan nem jelenik meg az Isten, de m�gis emberarc�nak k�pzeli el az olvas�. Ez az Isten a b�kess�g istene, aki kimenek�ti az embert l�te viszontags�gai k�z�l a Nihilb�l, a semmib�l.

C�m: isten�lom -  szimbolista fogalom, misztikus t�lt�s�.

Versind�t� alaphelyzet: egy t�tel kimond�sa: a l�rai �n v�ls�gos �llapot�nak r�gz�t�se.

Kulcsszavai: �r, Nihil, nincsen, semmi.

Els� versszak: otthontalan, �rt�kek h�j�n l�v� ember panasza.

M�sodik versszak: Istenv�gy megfogalmaz�sa – el�rhetetlen �lom.

Harmadik versszak: visszat�r�s a l�rai �n lelki�llapot�hoz, keser�s�g�hez. A hal�l el�tti pillanatban a megb�k�l�s v�gy�t fogalmazza meg.

Vil�gk�p: a nihilizmus �s a hit k�z�tt h�nyk�d� ember.

Hangulat: egyszerre nyomaszt� �s �nnep�lyes, �szinte.

Kulcssora: „Szeret kib�k�lni az ember,

                    Mikor halni k�sz�l.”

Im�ds�g h�bor� ut�n

A versben a b�ke Istene jelenik meg (humaniz�lt Isten):

    „B�k�ts ki magaddal s magammal, hiszen Te vagy a b�ke…”

A vers az �n-versek kateg�ri�j�ba sorolhat�, megr�z� E/1. vallom�s. A l�rai �n nyomor�s�g�r�l sz�l.

M�faj: k�ny�rg�s, im�ds�g.

Retorikai eszk�zei a vall�sos hangnemet er�s�tik. K�panyag�t tekintve egy�ltal�n nem vall�sos, hanem h�tk�znapi, h�bor�s k�panyag jellemzi. Karakteres jelleg�t az �lland� ism�tl�sek adj�k.

Szerkezet�t az egyes versszakok id�viszonyai adj�k: eleje: jelen; 4.vszk: m�lt; v�ge: jelen.

Hangulat: nyomaszt�, megr�z�.

Kulcsszavai: mindennek v�ge, nincs.

Ezzel szemben jelenik meg egyetlen pozit�v �rt�kk�nt Isten, aki maga a b�ke.

Z�rlat: a k�r�s megism�tl�se ~ B�k�ts ki magaddal s magammal…

(Keretes vers)

A Sion-hegy alatt

A vers a humaniz�lt �s a dehumaniz�lt istenk�p k�z�tti �tmenetet jelen�ti meg.

�n-vers, egy vallom�s.

T�ma: meghi�sult kapcsolatfelv�tel Isten �s ember k�z�tt.

Hangulat: nyomaszt�, k�s�rteties, f�radt.

K�t k�zponti szerepl�je a borzolt, feh�r szak�ll� �r �s a hozz� feltehet�en hasonl�, kopottas k�llem�, �reged� l�rai �n. Szimbolikus Isten ruh�zata �s a mozg�sa is ~ harang alak� kab�tot �s piros bet�t (skarl�t bet�-sz�gyen) visel rajt ~ � viseli az emberi b�n�k sz�gyenb�lyeg�t. Az �sz�vets�gi t�rt�nettel ellent�tben Isten a hegy l�b�n�l v�rja az embert, majd felemelkedik, az ember pedig egyre m�lyebbre jut. A kapcsolatfelv�tel az�rt marad el, mert az ember nem tudja megsz�l�tani Istent.

Z�rlat: halotti hangulatot �raszt �s a l�rai �n teljes passzivit�sra �t�ltetik: csak �l �s s�r.

Forradalmi versek

   Ezekben a versekben Ady cselekv� embers�ge jelenik meg. Ez egyet jelent a m�soknak val� kit�rulkoz�ssal, a m�sok�rt val� �ldozatv�llal�ssal �s a k�z�ss�g�rt val� felel�ss�g�rzettel. Sz�m�ra csak egyetlen k�z�ss�g l�tezik: a magyars�g.

Sem ut�dja, sem boldog �se…

A forradalmi verseket is tartalmaz� 1909-es Szeretn�m, ha szeretn�nek c. k�tetben jelenik meg. Form�ja: �n-vers.

T�ma: egyszerre sz�lal meg benne a t�meg f�l� emelked�s illetve a t�meghez tartoz�s v�gya. A forradalmi versek alapgondolata nyer benne kifejez�st. A m�sok�rt val� �g�s �s a m�sok�rt v�llalt tett gondolata sz�lal meg benne. Els� r�sze a dacos m�gis-mor�l megsz�laltat�sa.

Kulcssor: „Hogy l�tva l�ssanak…” ~ kett�s jelent�ssel b�r: �nn�n m�ly�nek ill. a val�s�g m�lys�geinek bemutat�sa.

Ady korai forradalmi verseit optimizmus �s a j�v�ben val� hit hatja �t. Ilyen versei pl.: D�zsa Gy�rgy unok�ja; A csillagok csillaga; A hadak �tja. 1908. ut�n megjelen� forradalmi verseit m�r �thatja a k�ts�g, a felel�ss�g �s a j�v��rt �rzett aggodalom. Kir�ly Istv�n szerint ezekben a versekben a t�vlatos-embers�g mutatkozik meg. K. I. szerint Ady k�t meggy�z�d�s� forradalm�r: tudja azt, hogy �lni csak a forradalom�rt �rdemes, de tiszt�ban van azzal is, hogy a forradalom r�szben �n�m�t�s ~ nem old meg semmit.

Elm�leti munk�iban is �r a forradalomr�l. K�t tanulm�nyt �r Pet�fir�l, akit forradalmi el�k�p�nek tekintett: Pet�fi nem alkuszik. Ezekben a tanulm�nyokban tulajdonk�ppen nem is Pet�fir�l, hanem mag�r�l �r. Felsorolja egy j� forradalm�r tulajdons�gait: szenved�lyes, lelkes, nem megalkuv�, �nfel�ldoz�. Ugyanakkor a hib�kra is r�mutat: nem realista, �nz�, lelki �rtelemben gyermek. Le�rja, hogy egy igazi forradalm�r ilyen lelk�lettel b�r ~ de minden forradalm�r elbukik. Szerinte 1849-ben Pet�fi m�r l�tta 1847-es �lmainak a kudarc�t �s m�g miel�tt �lmai v�gk�pp �sszeomlottak volna, a hal�lba menek�lt Segesv�rn�l.

A t�z csihol�ja

A versben Ady a prom�theuszi tettet dics��ti: a vil�girodalom els� forradalm�nak, az istenek vil�g�t meglop� Prom�theusz b�tor tett�t tartja. A forradalm�rok egy isten ut�dai, akik az �llati sorb�l felemelik az emberis�get. A szimbolista vers jelent�sr�tegeib�l kiolvashatjuk azt is, hogy a forradalm�rok sorsa a szenved�s.

A m�rciusi naphoz

Sz�ls�s�gesen kem�ny hangnem�, blaszf�mi�ba (k�roml�s) hajl� vers. Anti-himnusznak tekinthet�, mely Isten ver�s�t k�ri a magyars�gra. A c�m jelk�pess�ge: a mindenre �s mindenkire kiterjed� forradalomhoz kapcsol�dik. A vers helyzet�rt�kel�s�re jellemz�, hogy a l�rai �n d�he kiterjed az �s magyarkod�kt�l  az �jgazdagokig mindenkire. Legmegr�z�bb sora: „Mert itt kell gyilkolni…”. �rdekess�g: z�r�jelbe tett mell�kversekkel kezd�dik �s v�gz�dik �s a f�vers z�rlat�ban csatasorba �ll�tan� a b�s Magyarorsz�got.

Nek�nk Moh�cs kell

Egy m�sik anti-himnusz a vers. Az el�z�n�l egy kicsit enyh�bb. Az ostoroz� hazaszeretet mellett megjelenik benne az �nostoroz�s. Megindokolja a b�ntet�sek jogoss�g�t. Ez a n�p ver�shez szokott, �s a j�l�t, a b�ntetlens�g hozn� a pusztul�st. A magyars�g minden t�rt�nelmi el�remozdul�sa egy nagy trag�dia ut�n k�vetkezett be.

A fajok cirkusz�ban

A vers k�zponti jelk�pe a vil�gm�ret� porond, melyen a  magyars�g csak epiz�dszerepl� – boh�c. M�sokat nevettet, v�d �s m�sokt�l szenved el s�relmeket. A magyar n�p m�solt, a magyars�g h�sv�ttalan. A versben el�fordul� faj, fajta fogalom a v�rs�gi �s lelki egy�v� tartoz�sra utal.

Magyars�gverseinek �j csoportja 1912 k�r�l jelenik meg. Ezen versek hangneme eml�keztet a k�s�i forradalmi versek hangnem�re. Ady optimizmusa, magabiztoss�ga elt�nik �s �tadja hely�t a k�rd�sfelvet�snek, vallom�snak �s a nemzetostoroz�snak. Legfontosabb k�rd�sei: van e j�v�je a magyars�gnak? Lehets�ges e a K�rp�t-medence n�pei k�z�tt az �sszefog�s? T�l�li e magyars�g a k�vetkez� �vsz�zadot? Van e magyar sors? ~ Kir�ly Istv�n szerint Ady magyars�ga sorsos magyars�g. (Magyarnak lenni nem v�llal�s, hanem sors k�rd�se. Magyarnak lenni nem dics�s�g �s nem is �rdem, hanem egy lehet�s�g, hogy bizony�tsa az illet� az embers�g�t.)

A f�l-f�ldobott k�

A hazaszeret verse, legmeghat�roz�bb k�lt�i eszk�ze a gravit�ci� szimb�lum. A hasonl�t� ebben a jelk�pben a k�, a hasonl�tott pedig az orsz�g, a f�ld.

Kulcsversszak: 5, vszk. Ennek jelent�se kett�s: az orsz�g fiai, �gy a l�rai �n is hasonl�tanak az anyaf�ldh�z ~ l�lekben legal�bbis; a l�rai �n �nostoroz�sa is kiolvashat�.

Hangnem: bens�s�ges, vallom�s jelleg�. A 4. vszk.-ban a Biblia sorai id�z�dnek.

A l�rai �n sz�m�ra a haza=Istennel.

Z�rlat: f�jdalmas hangon sz�lal meg a l�rai �n. A hal�lig tzart� h�s�g mot�vuma jelenik meg.

Ady kuruc versei

1909-ben, Szeretn�m, ha szeretn�nek c. k�tetben jelentek meg ciklusba gy�jtve. Az els� vh. Kirobban�sa ut�n �jabb ciklus jelent meg. A magyars�g versek saj�tos t�pus�nak tekinthet�. N�pies helyzetdalok. Mint�jukul Thaly K�lm�n 13. sz�zadi versei szolg�ltak. A kuruc versek k�z�s jellemz�je a f�jdalmas hang �s egy elbukott nemzet sorsa felett �rzett aggodalom kifejez�se. Jellemz� m�g a k�v�l�ll�k�nt val� megsz�lal�s.

Bujdos� kuruc rigmusa

A vers 2 r�szre oszthat�.

Az els� 4 vszk. a f�jdalmas hang� panasz kifejez�se, a 2. 4 vszk. az elveszett, feladott haza megsirat�sa. A vers form�lisan �gy olvashat�, mintha lengyelorsz�gi sz�m�zet�sben �rta volna egy kuruc vit�z, ahol elsiratja haz�j�t �s az elveszett szabads�gharcot. Elpanaszolja, hogy a haza semmit sem adott neki, felr�ja Magyarorsz�g h�l�tlans�g�t. Ugyanakkor m�gis ide s�rn� vissza mag�t. A vers Adyra jellemz� mot�vumai karakterisztikusan vannak jelen ~ dacos m�gis-mor�l.

Szervez� elem: ellent�t. A versben a szimbolizmus csak nyomokban van jelen.

K�panyag: n�pdal ill. kuruc-kori vers hangulat�t id�zi.

S�pja r�gi babon�nak

Alc�m: Bujdos� magyar �nekli.

A kuruc versekben �ltal�ban a jobb sorsra �rdemes, rem�nytelen�l l�zad�, m�ltatlanul elbukott �s buk�s�ban felmagasztosult ember panaszai sz�lalnak meg. A versben visszat�r Ady nemzetostoroz� hangja. Nem siralom, hanem b�r�lat: magyars�g-kritika.

Hangnem: egyszerre meditativ, ugyanakkor kegyetlen.

C�m: a vers k�zponti jelk�p�re utal. A r�gi babona s�pja pog�ny id�kre utal vissza ~ a s�m�nhangszerre, melyekkel k�tni �s oldani lehetett (�tkot).

Az alc�m �s a versind�t� alaphelyzet arra utal, hogy a vers egy haz�j�t elhagy� kuruc vit�z �neke.

Kulcsversszak: 3. vszk. ~ �tkot sz�r n�p�re.

Z�rlat: nyomat�kos�tja az �tkot.

A h�bor�s �vek k�lt�szete

(Ady utols� korszaka)

A korszak jellemz�i

• Apokaliptikus hangv�tel (a v�gs� pusztul�s �rzet�nek meg�nekl�se)
• Eml�kid�z� jelleg (a k�zel �s a r�gm�lt eml�kei megsz�p�lve jelennek meg a versekben)
• L�tom�sszer�s�g (visszat�r az els� �vek l�tom�sos hangja)
• A sz�nalom �s a r�szv�t �jb�li megjelen�se

A l�tom�sok k�z�ppontj�ban nemcsak a nemzet, hanem az eg�sz emberis�g sorsa �ll.

A h�bor�s �vek versei az 1918-as A halottak �l�n c. k�tetben illetve hal�la ut�n megjelentetett Az utols� haj�k (1923) c. k�tetben jelentek meg.

Eml�kez�s egy ny�r �jszak�ra

Ignotus szerint a legnagyobb h�bor�s vers Babits H�sv�t el�tt c. verse mellett. A h�bor� kit�r�s�nek el� �jszak�j�t mutatja be. Ez egy k�l�n�s vers ~ szabad vers, �rz�kelteti az esem�nyek szokatlans�g�t.

Hangnem: meditat�v, eml�kid�z�.

Kulcssor: „k�l�n�s ny�r �jszaka volt”

Szimbolista jelk�nt a „v�res lakodalom” jelenik meg.

A versben elbesz�lt t�rt�net szint�n k�l�n�s. A l�rai �n megeml�kezik azokr�l a csod�s el�jelekr�l, melyek a h�bor� kit�r�s�t el�zik meg:

·        Felgyullad a m�hes

·        A legszebb csik� elt�ri l�b�t

·        Megsz�lal a n�ma szolga

·        Elveszik a j� kutya

(�rt�kveszt�sre + a k�oszra utalnak ezek a szimb�lumok)

A l�rai �n �s az ember tehetetlens�g�rzete fogalmaz�dik meg. A z�rlat a rem�nyveszett l�rai �n Isten keres�s�re, Isten v�r�s�ra utal.

Ember az embertelens�gben c. vers�ben a l�rai �n mintegy felsz�l�tja �nmag�t a kitart�sra, k�zd�sre. A m�lt kincseinek �s a tegnapnak a sz�vben t�rt�n� elrakt�roz�s�ra.

Mag h� alatt c. vers�ben �nmag�t, mint elj�vend� sz�p tavaszra v�r� magot eltemeti, el�lteti a jelen siv�r f�ldj�be.

Az elt�vedt lovas c. vers�ben �rt�kelve a h�bor�s �vek t�rt�n�seit azt a gondolatot fejti ki, hogy a magyars�g, de lehet, hogy az emberis�g sorsa egy t�rt�nelmi t�ved�s.